Fából is épülhetnek jól járható utak

22. Dezember 2005, 11:45
posten

A klaszterek egyre fontosabb szerepet töltenek be a Centrope-régióban, hisz a határ mindkét oldalán gazdasági fellendülést és nemzetközi együttműködést hozhatnak a strukturálisan gyenge vidékeknek. A faipar már megmutatta, hogyan fest ez az út a gyakorlatban

A Grassmann cég 1999-ben hét másik fafeldolgozó üzemmel alapította meg „Linie 8” nevű társaságát. A nyolc pielachtali vállalkozás egyebek között új szinergiákat remélt ettől az összefogástól. „Igazában egy önálló, saját terméket szerettünk volna létrehozni. Ezt egészíti ki az egymás közötti tudás- és tapasztalatcsere” – körvonalazza a Grassmann Sessel ügyvezetője, Günter Grassmann a lokális hálózat célkitűzését.

Grassmannék egy sikeres gazdasági koncepció, a klaszter, azaz ágazati integráció modelljét valósítják meg kisebb léptékben. Az elképzelés a nyolcvanas-kilencvenes évekre nyúlik vissza, s a nemzetközi versenyképesség növelésének receptjeként vált ismertté. De a klaszterek beváltak egyes régiók nemzetközi versenyképességének ajzószereként is. S tudnunk kell azt is, hogy a hálózatok elsősorban a kis- és középcégeknek jelentenek segítséget. Ausztriában különösen fontos ez a szempont: az uniós definíciók értelmében Ausztria összes vállalkozásának 99,5 százaléka ebbe a kategóriába tartozik.

Egy-egy üzem önmagában sokszor képtelen eleget tenni az innovációs képesség vagy a specializálódás követelményének: „A kis- és középcégek átlagosan kilenc alkalmazottat foglalkoztatnak – mondja Peter Sattler, az alsó-ausztriai faipari klaszter menedzsere –, és rendszerint nincs idejük rá, hogy kutatással, fejlesztéssel vagy piacelemzéssel törődjenek. A partnercégeknek így az információhozam jelenti az egyik előnyt. A hálózatba tömörült cégek közötti együttműködés lehetővé teszi, hogy új termékeket fejlesszenek ki és jobban pozícionálják magukat a piacon.”

A 2001-ben alapított alsó-ausztriai faipari klaszter a tartomány gazdasági ügynökségeként működő ecoplus kezdeményezésére jött létre. A hálózatnak ma már 129 különböző cég a tagja – erdészetek, asztalosüzemek, sőt építészirodák is.

A faipari klaszter kutatás és fejlesztés terén mind a HTL Mödling kutatási részlegével, mind a Talajművelési Egyetem fakutatási intézetével, mind pedig a Holzforschung Austriával együttműködik. Ehhez jön még a formatervezési kooperáció St. Pölten New Design University-jével.

Párbeszéd kelettel

Az együttműködés azonban nem torpanhat meg az országhatároknál. „Centrope mindenekelőtt az autóipari szektor számára érdekes, hisz Szlovákiában, Csehországban és Magyarországon egyre több az összeszerelő üzem. Ha valamelyik cég vállalkozik rá, hogy megvesse a lábát ezen országok valamelyikében, mi mindannyiszor támogatjuk – hangsúlyozza Freudenthaler. – A faipari klaszter esetében inkább interkulturális menedzselésről van szó. Ez annyit tesz, hogy igyekszünk hazai és nemzetközi szakembereket a tudáscsere jegyében összehozni. Centrope a faipar számára csak érdekes, az autó- és a műanyagipar számára viszont létfontosságú.”

Jelenleg folyik az az interkulturális nyelvi projekt, amelyet a HTL Mödling Csehországgal és Magyarországgal együtt valósít meg. „A projekt egyik célja a faipari szakkifejezések lefordítása az egyes nyelvekre, a másik a tolmácsképzés. Igyekszünk a szlovák nyelvet is bekapcsolni” – ecseteli Sattler a projekt céljait. Tapasztalatai szerint éppen a nyelv jelenti a legnagyobb akadályt, amely sok vállalkozást visszatart attól, hogy keletre menjen. Szakmailag ugyanis bőven volna kapcsolódási pont.

„Alsó-Ausztria cégei elsősorban a nyugat-magyarországi térségben érdekeltek. Különösen vonzó a két határmenti város, Sopron és Moson környéke” – vallja Karola Bolzer, a budapesti ecoplus-iroda munkatársa. A magyar üzemek esetében pedig még nagyobb a gátlásosság, mint fordítva. Annak ellenére, teszi hozzá Karola Bolzer, hogy a magyarok ugyanolyan élénken érdeklődnének szomszédaik iránt.

Az erdőtől a hőig

2001-2002-ben, amikor a dél-burgenlandi Güssing biomassza-hőerőműve épült, egy sor fafeldolgozó üzem települt az erőmű köré. A faipari klaszter így egyszerre két területet fed le: az egyik a parkettagyártásé, a másik az energiatermelésé. A fa nyersanyagából hőt, áramot, üzemanyagot, gázt és hideget termelnek. Ide települt Ausztria két legnagyobb parkettagyára, őket pedig különböző beszállító üzemek követték. Létrejött egy lombosfa-szárító központ is. „A különböző cégek hálózatszerűen illeszkednek egymáshoz. A fa összes része feldolgozásra kerül” – magyarázza Reinhard Koch, a güssingi Europäisches Zentrum für erneuerbare Energie ügyvezetője.

Az osztrák-magyar együttműködéshez ugyancsak ez a megújuló energiával foglalkozó európai központ szolgál hídként. „Itt gyűlik egybe a kutatási, üzemépítési és szolgáltatási know-how. Ezt a szaktudást együttműködési szerződések formájában adjuk tovább” – fejti ki Koch.

A klaszter ráadásul Ausztria egyik legszegényebb vidékének hozott gazdasági fellendülést. Koch: „Közel ötven új üzem telepedett meg itt. Ezer munkahely jött létre.” (DER STANDARD, 21. Dezember 2005)

Markus Böhm
  • A forgácstól a parkettáig – az erdei nyersanyag minden része jól hasznosítható. Güssing példáján azt is tanulmányozhatjuk, hogyan

    A forgácstól a parkettáig – az erdei nyersanyag minden része jól hasznosítható. Güssing példáján azt is tanulmányozhatjuk, hogyan

  • Alsó-Ausztria faipari klaszterének a Centrope-régió nem csupán érdekes, de fontos „hazai piac”

    Alsó-Ausztria faipari klaszterének a Centrope-régió nem csupán érdekes, de fontos „hazai piac”

Share if you care.