Élettudományok – együtt, de kivel?

20. Dezember 2005, 16:40
posten

Az ausztriai life science-iparág egy ideje már kísérletezik azzal, hogyan tudna együttműködni a keleti szomszédokkal, már csak anyagi megfontolásokból is. Az átütő siker eddig elmaradt. Ezen segíthetne a keleten meglévő szakértelem egyfajta katalógusa

Az Ausztria keleti szomszédainál működő biotechnológiai laboratóriumoknak van egy igencsak lényeges előnyük: köztudott róluk, hogy kitűnően képzett tudományos munkatársakkal vannak fölvértezve. Az élettudományi iparág hazai cégei egyebek között ebből kiindulva lépik át a keleti határt, hogy odaát végeztessék el termékeik preklinikai vagy klinikai tesztjét.

E látszólagos külföldi kerülőútnak van azonban még egy másik, ugyancsak serkentő indoka is: az effajta szolgáltatások árai odaát jóval alacsonyabbak annál, mint amit például Bécsben vagy Alsó-Ausztriában – az élettudományok honi fellegváraiban – kell fizetni értük.

Itt-ott már sikerült kapcsolatokat teremteni. Ilyen „jó cím” például a Dél-morvaországi Innovációs Centrum, amely tudósok, befektetők és szponzorok együttműködését támogatja, hogy ekképp megkönnyítse az innovatív technológiák gyakorlati alkalmazását. Hasonló intézményként működik a magyar Duda Ernő élettudományi cége, a Solvo; a „Magyar Biotechnológiai Szövetség” igazgatója rendkívül aktív vállalkozó hírében áll.

Alsó-Ausztria regionális fejlesztési irodája, az Ecoplus mindezekből kiindulva szeretné katalógusba gyűjteni a keleti szomszédoknál föllelhető tudományos szakértelmet, hogy az iménti két – egyelőre meghatározó – kooperációs partner köré kiépíthesse a partnerségek határokon átnyúló hálózatát – számol be Rupert Körber, a Technopol Krems munkatársa. Ha csak Csehországot vesszük figyelembe, már ott is több a tudományos utánpótlás, mint Ausztriában, mondja a menedzser. „Tudni akarjuk, hogy melyik projektünkkel hová fordulhatunk.” Magyarországon ugyancsak jókora a tudástartalék, vallja Martin Spatz, a Förderbank Austria Wirtschaftsservice (AWS) projektmenedzsere. A szlovákiai és szlovéniai life-science iparág ehhez képest egyelőre elhanyagolható.

Szövettranszfer

Osztrák oldalon tisztában vannak azzal, hogy hol volna lehetséges az együttműködés. A Körper által gondozott Technopol egymaga is több olyan céget ölel át, amely érdekelt volna a keleti határok túloldalán működő biotechnológiai vállalkozásokkal való termékeny együttműködésben: a szövettenyésztésre (tissue engineering) szakosodott Ars Arthro például nagyon szorgalmazná a határok feletti szövettranszfert. A Biotech Systems, amely májátültetéshez szükségek gyógyászati eszközök kifejlesztésére és előállítására, valamint többszörös szervi diszfunkciók kezelésére specializálódott, németországi anyakonszernjén, a Fresenius Medical Care-en keresztül ugyancsak talált már kapcsolatokat keleten. Attól pedig, hogy az együttműködés netán a külföldi konkurenciát erősíthetné, senki nem tart. A Csehországon vagy Magyarországon működő biotechnológiai cégek nem jelentenek konkurenciát a hazai vállalkozásoknak. Ausztriában az úgynevezett „vörös biotechnológiára”, vagyis az új gyógyászati módszerekre és új gyógyszerekre összpontosulnak a fáradozások. A szomszédoknál viszont, így Spatz, egyelőre a „szürke biotechnológia” dominál, elsősorban tehát „nagyipari alkalmazásokról” van szó, mégpedig két fő területen: a vegyipar és az energiatermelés területén.

A különböző támogatási intézmények konkrét projektek esetében már eddig is segítették a keleti partnerekkel való együttműködést, mégpedig versenykiírások formájában. Ilyen a Best of Biotech, amelyet a Life Science Austria és a Life Science Austria Vienna közösen hirdetett meg, s amely a kiírás szerint ahhoz kíván hozzájárulni, hogy „Ausztria mint stratégiailag érdekes székhely az új EU-tagok felé vezető híd szerepét töltse be a biotechnológia és molekuláris biológia terén”, s ennek érdekében igyekszik kapcsolatokat létrehozni Ausztria és szomszédai, azaz Magyarország, Szlovákia, Csehország és Szlovénia között. Ez annyit tesz, hogy nem csak hazai ötleteket díjaztak, de külföldieket is: az egyik díjat például egy brnói team kapta újszerű mikroszkópjáért, amellyel gyorsan lehet nagyfelbontású, sőt három dimenziós felvételeket készíteni sejtek nagyobb mennyiségéről. A módszer segítségével tanulmányozni lehet majd például a gének térbeli kölcsönhatásait.

Megmaradt pénzek

A bécsi Innovációs és Technológiai Központ „Co Operate” névre keresztelt kiírása ugyancsak nemzetközi projekteket kívánt támogatni – tartalmi korlátozások nélkül. Tizenegy projektet támogattak, ebből nyolc valamelyik új EU-tagországból vagy valamelyik balkáni országból keresett partnert magának. Összesen 1,34 millió eurónyi támogatást osztottak szét – miközben kétmillió állt volna rendelkezésre. A központ így summáz: „Van még mit behozni a közép- és délkelet-európai partnerekkel való kutatási és fejlesztési együttműködés terén.”

Nem látja másképp a kérdést Michael Stampfer, a Bécsi Tudományos Alap (WWTF) munkatársa sem. A nemzetközi együttműködések résztvevői gyakran belevesznek az adminisztrációba, s ez a minőség rovására megy. Strukturáltabbá kellene tenni a partnerségeket, hallhatni máshonnan is. Az említett katalógus, a keleti szomszédoknál meglévő tudástartalékoké, remélhetőleg hozzá fog járulni ehhez. (DER STANDARD, 21. december 2005)

  • Artikelbild
  • Ha elkészül a keleten meglévő kompetenciák katalógusa, könnyebben lelhetnek majd partnert a hazai élettudomány-iparág szereplői

    Ha elkészül a keleten meglévő kompetenciák katalógusa, könnyebben lelhetnek majd partnert a hazai élettudomány-iparág szereplői

Share if you care.